Gazdag Balázs blogja

Mik is azok a kisebbségek? Minden nap hallunk róluk, azonban nagyon kevés olyan polgár van, aki definiálni is tudná ezt a csoportot.

Az európai gondolkodás szerint három féle kisebbséget különböztetünk meg: nemzetiségi, etnikai valamint kulturális kisebbséget. Ez a három válfaj valójában eltér egymástól, az Európai Unió jogrendje szerint mégis egyként kezelendők. Az európai konvenciók az elmúlt két évtizedben rengeteg joghoz és előnyhöz segítették hozzá a kisebbségeket. De miben is térnek el?

A nemzetiségi kisebbség valamely (létező) ország vagy népcsoport más államban élő lakossága. Ilyenek például a határon túli magyarok is, azonban ez egy nagyon speciális helyzet, a trianoni békediktátum következménye.

Az etnikai kisebbségek nem országhoz, nemzethez tartoznak, különálló népcsoport, mint például a cigányság.

Kulturális kisebbségek azok a népcsoportok akik valamely történelmi (megszűnt) állam tagjai, és annak kultúráját más állam területén próbálják megtartani mindennapjaikban (ilyenek például a ruszinok)

Az Európai Unió egyik fő alapelve a multikulturalizmus, ezért is részesíti előnyben a kisebbségeket, hiszen ez egy beolvadási folyamathoz, a tipikus européer ember kialakulásához vezet. Ezt a törekvést a nemzeti kormányok is átveszik, azonban számukra nem annyira a multikulturalizmus mint a szavazótábor kialakítása a cél. Ez egyenes arányban áll az Uniós szabályozással, hiszen minél több jogot kap a kisebbség annál nagyobb számban jelenik meg az adott államban, minél többen vannak, annál fontosabb szavazóerőt képviselnek.

Teljesen más azonban a helyzet kisebbségpolitikai szempontból a Kárpát-medencében, hiszen a legnagyobb nemzeti kisebbséget a külhoni magyarok teszik ki, azonban nem önkéntes elvándorlásról van szó, hanem történelmi hagyatékról. Ennek a ténynek köszönhető az, hogy a környező államok másként viszonyulnak a magyar kisebbséghez.

Azonban pontosan ez a hozzáállás, ez a fajta elnyomás vezet ahhoz, hogy a szórványban élő magyarok egyre erősebb identitással bírnak. Ez egyfajta természetes reakció, gondoljunk csak a kisgyermekre, akinek megtiltunk valamit...

Mindig megdöbbentő számomra, mikor Erdélyben vagy más ősi magyar területen járok, hogy "mennyire magyarok" az ott élők. A legszívszorítóbb érzés az, amikor a Hargitán járva a koszorúk között megpillantok egy-egy nemzeti trikoloros szalagot amelyre egy szó van felírva: MARADUNK. És pontosan ez a szó az, amelyben a magyarság bízhat, hiszen ennyi megpróbáltatás után is büszkén mondhatjuk:

MARADUNK...